Ízületek duzzanata rheumatoid arthritisben
A felnőttkori izületi gyulladás diagnosztikája ebm Lásd a térdfájással ill. Lásd: ebm a kéz- és csuklófájdalom, valamint a boka- és lábfájdalommal foglalkozó fejezeteket Lásd: ebm Az arthritis meghatározása Az arthritis diagnózisa minden esetben a klinikai vizsgálaton alapuljon: klinikai jelek nélkül nem lehet ízületi gyulladást diagnosztizálni. Az ACR American College of Rheumatology szerint az arthritis diagnózisa a következő: duzzanat, mozgáskorlátozottság, mely melegséggel fájdalommal vagy mozgatásra jelentkező érzékenységgel társul. Az ízületek vizsgálata Az alábbi séma tíz percnél rövidebb idő alatt kivitelezhető.
A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy testi, lelki kimerültség, stressz előzi meg. Lefolyás A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, mely során az ízületek károsodása fokozatosan súlyosbodik.
Kezelés nélkül megy előre a folyamat, rontja az ízületek működését, ízületek duzzanata rheumatoid arthritisben betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét. A betegek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okoz.
Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával?
Diagnózis Nagyon fontos, hogy több ízület a bal ízület a medencében fáj tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása nyomon követhető legyen.
Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció. RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása arthritismely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen.
Gondozás A rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen. Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt ízületeket, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli ízületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi a jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásos fehérjeszintet, a CRP-értéket.
Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS index, melynek változása a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.
Az ellenőrzés során elvégzik az immun-labor vizsgálatokat, és további értékeket is néznek: a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat. A laborvizsgálatok a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon ízületek duzzanata rheumatoid arthritisben céljából is szükséges.
A reumatoid artritis tünetei
Egy új gyógyszer beállítása után eleinte havonta, majd később 3 havonta szükséges az ellenőrzés. A kezekről és a lábakról röntgen vizsgálatot készítenek. A betegség elején készült röntgenfelvételeket évente megismételve nyomon követhető az ízület környéki mészszegénység és az eróziók kirágódások a csont és porc határán kialakulása. Időszakosan, általában ízületek duzzanata rheumatoid arthritisben hasi ultrahang, mellkasröntgen, pulmonológiai- és kardiológiai vizsgálat is szükséges a gondozás során.
Tartalomjegyzék
A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek ízületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs ízületi fájdalma, nincs ízületi nyomásérzékenysége, nincs ízületi duzzanata, a reggeli ízületi merevség érzése rövidebb 15 percnél, nincs duzzanat az ízület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben.
Fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az ízületek védelme, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó ízületi károsodások elkerüléséhez.
D-vitamin és kalcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. A rheumatoid arthritises betegekben még nem bizonyított okból az immunsejtek kóros, saját sejtek ellen irányuló működése indul el. Ezeknek a kórosan működő immunsejteknek a száma megszaporodik, kórosan sok gyulladást kiváltó citokint, köztük TNF-alfát is termelnek. Ezek ellen a rheumatoid arthritises szervezet nem tud elegendő ellenanyagot termelni.
A gyulladásos folyamat károsodik mind az ízületi porc, mind a csont. Az ízület gyulladás során az ízületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros ízületi folyadékot termel. Ettől az ízületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak.
A fiúk és lányok azonos gyakorisággal érintettek. Carditis is lehetséges. A laboratóriumi leletek közül gyorsult We, leukocytosis, növekedett szérum-immunkomplexszint és RF negativitás! Kezelésében a tüneti szerek NSAID, kortikoszteroidok mellett általában a báziskezelésre használt gyógyszereket methotrexat, azathioprin is alkalmaznunk kell.
Az ízületi tok és szalagok a gyulladástól meggyengülnek, megnyúlnak, ízületi deformitások, összenövések alakulnak ki. A gyulladásos folyamat általános tüneteket is okoz, jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség ízületeken kívüli megjelenési formája lehet bőr alatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könnymirigy és nyálmirigygyulladás, szív- tüdő- szem- ér- és ideggyulladás.
A belgyógyászat alapjai 2.
Gyógyszeres kezelés A gyógyszeres kezelés célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése, és a betegség előrehaladásának, a deformitások kialakulásának megakadályozása. A betegséget nem lehet teljesen meggyógyítani, de kimenetelét kedvezően lehet befolyásolni. Fájdalom- és gyulladáscsökkentők A fájdalomcsillapítók, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a szteroid gyulladáscsökkentők azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat, de a betegség előrehaladását, a deformitások kialakulását nem tudják megakadályozni.
Tartósan, hónapokon, éveken át szedve - főként a szteroid gyulladáscsökkentők - súlyos mellékhatásokat okozhatnak: csontritkulás, cukorbetegség, gyomorfekély, gyomor- és bélvérzés, bőr elvékonyodása, bőralatti bevérzések, stb. Ezért hosszabb távon a szteroid készítmények adagjának minimalizálása, illetve elhagyása a cél.
Reumatoid artritisz – Wikipédia
Szteroid tartalmú injekciós készítmény adása a gyulladt ízületbe csökkenti a gyulladást, de a mellékhatások veszélye miatt ezeket sem szabad túl gyakran alkalmazni. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők gyomor- és bélnyálkahártyára kifejtett ingerlő hatása, a gyomor-és nyombélfekély és vérzés veszélye miatt gyomor- és bélnyálkahártyát védő gyógyszereket is kell szedni hozzá.
A különböző nem-szteroid készítményeket nem szabad együtt szedni, nem szabad kombinálni. A betegség háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon, főleg a fiatal és középkorú nőket támadja meg, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Hazánkban ezer embert érint. Bázisterápiás szerek A bázisterápiás gyógyszerek az immunsejtekre hatnak, lassan, de tartósan, csökkentik az ízületi gyulladást, fájdalmat, lelassítják a betegség előrehaladását, megelőzik az ízületi károsodások kialakulását. Hatásuk hónap után alakul ki, de ezt követően tartósan fennáll. A bázisterápiás szerek lehetővé teszik, hogy a sok mellékhatással járó szteroidok dózisa csökkenthető legyen. Biológiai terápia A géntechnológia lehetővé tette új, hatékony gyógyszerek előállítását és bevezetését a rheumatoid arthritis kezelésében, amelyek a súlyos, egyéb kezelésekre nem reagáló rheumatoid arthritises betegeknél is csökkentik a gyulladásos tüneteket, a fájdalmat, megelőzik az ízületi deformitásokat, a mozgáskorlátozottságot.
A biológiai terápia vagy a krónikus gyulladást kiváltó citokineket, vagy az ízületi gyulladás kiváltásáért felelős immunsejteket, az úgynevezett B sejteket blokkolja, ezzel fékezi meg a krónikus ízületi gyulladást. RA, rheumatoid arthritis, ízületi gyulladás, biológiai terápia
