A csontok és ízületek betegségeinek osztályozása. Ízületi betegségek, | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár


A komplex mozgások tanulása és rögzülése A test térbeli hely- és helyzetváltoztatásában résztvevő szervek a mozgásrendszert adják.

A mozgásrendszer két fő részből, nevezetesen a passzív és az aktív rendszerből áll. A passzív rendszerhez tartoznak a csontok, inak és a csontokat összekötő ízületek, az aktív rendszerhez tartoznak a vázizmok. A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer A vázrendszer általános jellemzése Az ember csontváza a szervezet szilárd vázának alkotása mellett biomechanikai és védőjellegű is.

Az izmok hatóerejüket a csontok ízületekben való elmozdításával fejtik ki. Fontos szerepe van a csontokba zárt vöröscsontvelőnek is, ami születés után vérképzőszerv. A vázrendszerben különálló, de valamilyen módon bár különböző mértékben rögzített csont található, melyeket szilárdságuk és rugalmasságuk jellemez.

Szilárdságukat a különböző szervetlen sók pl. Ca-hidroxiapatit, Ca-foszfát adják. Rugalmasságukat a csont szerves állománya az ossein biztosítja.

Foglalja össze a kórképek lehetséges okait, diagnosztikai, terápiás, ápolási és rehabilitációs lehetőségeit!

A két állomány aránya az élet során változik. Fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, mint szervetlent. Emiatt többféle hormon is szabályozza a vérplasma, ill.

A kalcium a vérplasmában részben fehérjékhez kötve, részben pedig szabad ion formájában fordul elő. A calcitriol előanyaga a bőrben, mint D- vitamin termelődik, majd a májban alakul át. Az osteoblastok Ca felvételét, a vékonybél hámsejtjeinek Ca felszívását, valamint a nephron distális csatornájában a Ca reabszorpciót befolyásolja.

A calcitonin az osteoblastok működését serkenti, míg az osteoblastokét gátolja. Ez tehát a csontszerkezet építésében, a kalcium csontokba való beépülésében jelenik meg, a vérplasma Ca-szintjét csökkenti.

Ez a hormon a csontszerkezetet erősíti, amit a gravitáció, a csontokra nehezedő munka, ill. A különböző sportágak növelik a csontsűrűséget, fokozzák a csont gerendázatának az inger irányába ható fejlődését. Nem minden sportág azonos hatású ebben a tekintetben.

A legkisebb hatásfokú az úszás, hiszen a víz felhajtó ereje ellene hat a nehézségi erőnek, így a csont sűrűsége nem változik jelentősen. Élsportoló úszóknál régebben kifejezetten a mésztartalom és a csontsűrűség csökkenését tapasztalták.

Ízületi betegségek,

Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi időben az úszókkal szárazföldi edzéseket is végeztetnek. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy a különböző űrállomásokon hosszabb időt eltöltő kozmonautáknak kötelező edzésprogramot írnak elő, melynek betartása a csontdenzitás csökkenése ellenében hat.

Az egyik legnagyobb csontsűrűséggel a tornászok rendelkeznek. A legnagyobb különbségeket a lumbális területen és a radiusban mérték. A különbség megmaradt egy évvel később is, annak ellenére, hogy a két csoport között testméret különbség volt tapasztalható a kontroll csoport javára.

Megállapították azt is, hogy a sovány testtömeg korrelál a test várható csontsűrűségével is. A parathormon az osteoklastok működésének serkentésével a csont matrixának leépülését idézi elő osteolysisilyen módon kalcium felszabadulását eredményezi, ami a vérplasmában mérhető.

A közvetett szabályozás a D3-vitamin felszívásának serkentésével valósul meg.

OTSZ Online - Reumás ízületi gyulladás

A D3-vitamin calcidiollá, majd calcitriollá alakul. A calcitriol serkenti a kalcium szállítófehérjéinek termelését, majd ezen keresztül a kalcium-felvételét is.

A vérplasma normál Ca-szintje kb.

a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása

Az ennél alacsonyabb kalcium-szintet hypocalcaemianak nevezzük. Ez számtalan külső jelből is felismerhető. Az utóbbi akár a tetánia izomgörcs állapotáig is eljuttathatja az adott izmot ez kb. Mindezek mellett kalcium hiányában csökkent a neurotranszmisszió, azaz az idegsejtek közti ingerületvezetés jelentősen késik. Ennek speciális tünetegyüttesét nevezzük Trousseau-tünetnek. Ez a csukló és a hüvelykujj merev kb. A hypercalcaemia magas kalcium tartalom a vérplasmában pedig a calcitonin termelés fokozódásához vezet.

A Ca-egyensúly kialakításához felvétel és leadás egyensúlya napi 1g kalcium bevitele szükséges. A leadás nagy része a széklettel, kis része a vizelettel történik.

Reumatoid artritisz

A kalcium felvétele elsősorban a tej és tejtermékekből, ill. A csontok és ízületek betegségeinek osztályozása kalcium felvételét fokozza a savas kémhatás, a D-vitamin ellátottság, ill. Erősen gátolja a lúgos kémhatás, a zsírfelszívás zavara, ill.

A magas foszfáttartalom több üdítőitalban megtalálható, így ezek gátolják a normális kalcium-felvételt. Rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztva ezzel esetlegesen fiatalkori csontritkulást, csontépítési zavarokat okozva. A foszfát ellátás zavarai nagyon ritkán fordulnak elő, a szervezet foszfáttartalma állandónak vehető. Nagy mértékű foszfát megkötésére a nagy dózisú vasbevitel képes.

Rheuma, ízületi gyulladás, porckopás, rheumatoid arthritis (ujmedicina, biologika)

Ha a foszfáttartalom jelentősen megemelkedik a vérben, akkor kalcium-szintje csökkenni fog. A parathormon nem szabályozza a foszfát-tartalmat, csak a kalcium-ionét.

A parathormon szinergistájaként tekinthető a D-vitamin. Ez zsírban oldódó vitamin.

BNO-10-13 – A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei

Serkenti a Ca-felszívódását a bélből. Mind a csontba való kalcium lerakódást, mind pedig a csontból való felszabadulást segíti. Valójában a csontépítő folyamatok helyes irányba való terelése a feladata, a kalciumot felszabadítva segíti annak az éppen épülő csontba való felvételét. D-vitamin adagolásával a tetania is megszüntethető. D-vitamin hiányos állapotban a parathormon sem működik megfelelően. A csontok szerkezetének alakulásáért az ösztrogén is felelős.

a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása

Fokozza az osteoblast aktivitást és a kalcium beépülését a csontokba. Ennek köszönhető, hogy a menopausa következményeként lecsökkenő ösztrogén-mennyiség részben lecsökkenti a csontok kalcium felvételét, segítve az osteoporosis kialakulását.

Az ösztrogén segíti az epiphysisek elcsontosodását, így a nőkben fokozott termelésének köszönhetően a hosszú csöves csontok növekedése gyorsabban fejeződik be, mint a férfiakban. Csonttípusok A csontok alakjuk szerint lehetnek: hosszú csöves, köbös, légtartalmú csontok.

Hatályos: Az adatok kezelésével összefüggésben Szolgáltató mint adatkezelő ezúton tájékoztatja a Honlapot igénybe vevő felhasználókat a Honlapon általa kezelt személyes adatokról, a személyes adatok kezelése körében követett elveiről és gyakorlatáról, a személyes adatok védelme érdekében tett szervezési és technikai intézkedéseiről, valamint az érintett felhasználó jogai gyakorlásának módjáról és lehetőségeiről. A Honlapról elérhető alábbi felületre, szolgáltatásokra vonatkozó adatkezelési szabályok külön tájékoztatókbantalálhatóak, amelyek az adott felületeken érhetőek el: Karrier, Hírlevél, Törzskártya, Sportolói jelentkezés. A cookie-val kapcsolatos részletes adatkezelési szabályok szintén külön tájékoztatóban találhatóak.

A hosszú csöves csontok 5. A végtagok tengelyében előforduló üreges csontok pl. A végrészek közül a törzshöz közelebbi felső végrész a proximális, míg a távolabbi alsó végrész a distális epiphysis. A csont középrésze a diaphysis. Ennek egységes üregét velőüregnek nevezzük. Ezt fiatal korban vöröscsontvelő, felnőtt korban sárgacsontvelő tölti ki.

B: A combcsont proximális epiphysise Az epiphysisek ízfelszínét hyalin vagy üvegporc borítja, alatta csontszövetet találunk; egy igen vékony rétegben tömött csontszövet formájában, amit kéregállománynak nevezünk.

Ez alatt a szivacsos csontállomány található. Ebben az ún. A statika szabályai szerint helyezkednek el, lefutási irányuk a külső hatóerőknek felel meg azaz, a lehető legkevesebb csontállomány igénybevételével a legnagyobb teherbírásra képesek. Így a csont a ráható húzó és nyomóerőknek jobban ellenáll, mintha tömör csontállomány volna.

a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása

Ha az erőhatások megváltoznak pl. A szivacsos csont ilyen szerkezete a legkifejezettebb a combcsont fejében, a sarokcsontban és a csigolyákban. A hosszú csöves csontok diaphysisén a csontvelőüreget tömör csontszövet veszi körül.

A csontszövetet csonthártya periosteum burkolja, de a velőüreg és a tömör csontszövet határán is található egy ún. Lapos csontok pl. Köbös csontok pl. Szabálytalan, de nagyjából köbös formát mutatnak. Szinte teljes egészében szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek.

Ennek egyik oka az időskori csontritkulás. Légtartalmú pneumaticus csontok.

Reumás ízületi gyulladás

Az orrüreg csontjai között találhatók. Szerepük a könnyűszerkezeti felépítettség mellett, hangadáskor a rezonáló terek biztosítása. Felépítésükből következően rendkívül könnyen sérülnek, pl. Csontosodás A csontszövet ritkán elsődlegesen általában azonban másodlagosan, más szövet átépítése során keletkezik. Fajtái: Az elsődleges artrózis intramuszkuláris kezelése vagy angiogén csontosodás Az elsődlegesen alakuló csontszövet az emberi szervezetben alárendelt jelentőségű.

A csontképződésnek az a formája, amikor kisebb erek környezetében differenciálatlan mesenchyma sejtek csontalapállomány termelése mellett csontszövetté alakulnak. Ilyen csontosodás figyelhető meg, pl. A csontosodás létrejöttének feltételei: ép csonthártya, fontos, hogy a törvégek között szűk rés legyen, a csontvégek térben rögzítettek legyenek. A csonthártya kapillárisai mentén differenciálatlan mesenchyma sejtek haladnak a törvégek felszínére, ott letelepedve csont alapállományt termelnek.

Ez a csontréteg újabb sejtek rátelepedésével vastagszik, míg a törésvégek össze nem csontosodnak. A másodlagos csontosodás Bár a csontszövet is a mesenchyma származéka, mégis ebből közvetlenül csak kevés helyen fejlődik ki.

a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása

Közvetlenül a mesenchymában történő csontfejlődést kötőszövetes vagy desmális csontfejlődésnek nevezzük. Legtöbbször a mesenchyma először porccá alakul és később a porc helyén fejlődik ki a csont. Az így kialakuló csont a porcos vagy chondrális csontfejlődés eredménye. Mindkét esetben a mesenchymális kötőszöveti sejtek csontképző sejtekké osteoblast alakulnak át, melyek maguk közé sejtközötti állományt termelnek.

Desmális csontosodás A desmális csontosodással alakulnak ki pl. A csontok helyén a mesenchyma sejtek, ha érintkeznek a feji bőr hámsejtjeinek extracelluláris matrixával egy ponton felszaporodnak, és átalakulnak csontképző osteoblast sejtekké.

Ezek együtt adják a csontosodási magot punctum ossificationis, 5. A csontképző sejtek maguk köré sejtközötti állományt termelnek, és ettől az állapottól kezdve ezeket a sejteket csontsejteknek osteocyta nevezzük. Az így kialakult csontosodási mag felszínére újabb osteoblastok telepszenek le, melyek sejtközötti állományt termelnek, és így a csontosodási mag fokozatosan nő.

A növekedés azonban a csontosodási mag nem minden pontján egyforma. Van, ahol erőteljesebb, máshol gyengébb. Az erőteljesebb kiugró csontosodott részek csontgerendákat alkotnak, melyek felszínére is osteoblastok telepszenek. Ezek működése során a gerendák vastagodnak. A csontgerendák között kötőszövet van, ez az elemi csontvelő.

Ennek sejtjei a későbbi fejlődés során a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása csontvelősejtekké alakulnak át. Ez a két folyamat, a porc pusztulás és a csont képződése, egymás mellett játszódik le. A chondrális csontosodást egy csöves csont, pl.

a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása

Az említett folyamatok egyrészt a csontok felszínén, másrészt a porc belsejében játszódnak le. Időben előbb a porc felszíne felőli az ún.

A perichondrális csontosodás a desmális csontosodáshoz hasonló, ugyanis a porchártya belső differenciálatlan sejtjei osteoblastokká alakulnak, és csontszövetet hoznak létre. Így a diaphysis területén a porc körül egy csontgyűrű alakul ki, ami fokozatosan nő a csontvégek felé, de képződése megáll az epiphysis porckorongoknál. A felszíni perichondrális csont fokozatosan vastagszik, mert a vékony csontréteget borító most már csonthártya belső felületén levő differenciálatlan sejtek a a csontok és ízületek betegségeinek osztályozása letelepszenek, és újabb csontállományt termelnek.

Ezt a csontrétegződést kambium szerkezetnek nevezik. A perichondrális csontosodást időben kissé később követi az enchondrális csontosodás, ami a csontosodási magokból indul. Egy hosszú csöves csontban három enchondrális csontosodási mag található, egy a diaphysisben, és egy-egy az epiphysisekben. A három mag nem egyszerre jelenik meg.